A szexuális úton terjedő, méhnyakrákot okozó humán papillómavírus (HPV) a felelős a hímvessző daganatos megbetegedéseinek feléért is – jelentették be kedden spanyol kutatók.

Szuperioritás reumatoid artritiszben A tocilizumabbal (Actemra) két újonnan ismertetett nemzetközi vizsgálat eredményei szerint is magas remissziós arányt értek el a kezelt betegeknél – tette közzé a június közepén Párizsban zajló EULAR (The European League Against Rheumatism) kongresszuson a Roche gyógyszervállalat. A már ma is hozzáférhető rituximab (Mabthera) után a cég reumatológiai portfóliójában megjelenő újabb ígéretes molekula az első humanizált interleukin-6 (IL-6) -receptor-gátló monoklonális antitest. A most bejelentett vizsgálati eredmények alapján a tocilizumab az első és ez idáig egyetlen biológiai terápiás készítmény, amely reumatoid artritiszes betegekben szuperioritást mutatott a napi gyakorlatban alkalmazott szerekhez képest.   A molekula mögött széles körű klinikai fejlesztési program és öt 3. fázisú vizsgálat eredményei állnak. A most közölt adatok két 3. fázisú vizsgálatból származnak, és azt igazolják, hogy a tocilizumab akár methotrexáttal kombinálva, akár önálló kezelésként jelentősen javította a reumatoid artritisz tüneteit a kizárólag methotrexáttal (MTX) kezelt csoporthoz képest.   A RADIATE vizsgálatba nehezen kezelhető betegeket vontak be, akik a napi reumatológiai gyakorlat szerinti TNF-alfa-gátló terápiára sem reagáltak megfelelően. A tocilizumab-MTX kezelésben részesült csoport betegeinek 30 százaléka került remisszióba (DAS28<2,6), szemben az MTXkezelésben részesülőknél kimutatott 1,6 százalékkal (DAS28, Disease Activity Score in 28 joints: a betegség aktivitási pontszáma 28 ízületen mérve). A klinikai tünetek javulásában is jelentős különbség mutatkozott 6 hónap elteltével a két csoport között: az ACR20 értéke 50, illetve 10 százaléknak adódott (ACR20: az American College of Rheumatology kritériumrendszere szerinti 20 százalékos javulás). Különösen figyelemre méltó az a tény, hogy a vizsgált betegek 12–18 százalékának kórtörténetében a vizsgálatba kerüléskor már három vagy több sikertelen TNF-gátló kezelés is szerepelt, és egyre kevesebb reményt láttak betegségük enyhülésére.   Dr. Paul Emery professzor, a vizsgálat vezetője ígéretesnek minősítette az eredményeket, „különösen az olyan reumatoid artritiszes betegek számára, akiknél a TNF-gátló terápiával nem sikerült megfelelően enyhíteni a fájdalmat és az egyéb tüneteket, és ezért további kezelésre szorulnak”.   Az AMBITION vizsgálatba beválasztott betegeknek rövidebb a kórtörténetük, és nem kaptak még bázisterápiás (DMARD) kezelést. A kizárólag tocilizumab-kezelésben részesülőknek jóval nagyobb része érte el a tünetek 20 százalékos javulását az MTX-kezelésben részesülőkhöz képest (az ACR20 értéke 70, illetve 53 százalék). Az egyedül tocilizumabbal kezelt csoportban közel háromszor több beteg került remisszióba, mint az MTX-terápiában részesülőknél (34, illetve 12 százalék).   Az AMBITION-t vezető dr. Graeme Jones tájékoztatása szerint ebben a vizsgálatban sikerült első ízben bebizonyítani egy önmagában alkalmazott biológiai terápiás készítményről, hogy – 6 hónapos kezelési periódust vizsgálva – hatékonyabb a methotrexátnál. Az Actemra Japánban már rendelhető a reumatoid artritiszben szenvedők számára, Európában és az Egyesült Államokban még törzskönyvezésre vár. Medical Tribune Egynegyed a konténerben Évente mintegy hatszáz tonna gyógyszerhulladék keletkezik az országban, ebből 160 tonnát gyűjtött be a Recyclomed az elmúlt évben – közölte Miklósi András, a nonprofit közhasznú cég ügyvezetője. A lakossági gyógyszerhulladék szelektív gyűjtése 2005 végén kezdődött Magyarországon, miután egy egészségügyi minisztériumi jogszabály az iparág szereplőire bízta a begyűjtés megszervezését, működtetését és finanszírozását. A gyógyszergyártással és -forgalmazással foglalkozó szakmai szövetségek ekkor kérték fel a céget a begyűjtés és megsemmisítés koordinálására. Jelenleg mintegy 3000 helyszínen – főként patikákban és benzinkutaknál – találhatók gyűjtőkonténerek, amelyekbe bárki bedobhatja lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereit. Ennek ellenére a magyar háztartások 60 százaléka még mindig nem megfelelően gondoskodik a gyógyszerhulladék elhelyezéséről. MTI/Medical Online 27 milliárd dollár biotechnológiára Az Ernst & Young tanácsadócég beszámolója szerint a gyógyszergyártók tavaly rekordösszeget, 27 milliárd dollárt költöttek biotechnológiát alkalmazó cégek vásárlására. Az elemzésből az is kiderül: a biotechnológiai ágazat eladásaiból származó bevételek 2007-ben 8 százalékkal, 84,8 milliárd dollárra emelkedtek. Glen Giovannetti, az Ernst & Young szakértője szerint a nagyvállalatok azért invesztálnak a biotechnológiába, hogy ezzel kibővítsék portfóliójukat. Szerinte a gyógyszercégek nem tudják saját fejlesztésekkel pótolni azon gyógyszereiket, amelyeknek az elkövetkező néhány évben lejár a szabadalmi védettsége. Csak idén 20 milliárd dollárra becsülik az így kieső bevételeket. Az elmúlt időszakban a legnagyobb összegű, ilyen jellegű üzletet az AstraZeneca ütötte nyélbe, amely tavaly 15,6 milliárd dollárért vásárolta fel FluMist vakcinát gyártó MedImmune-t. A Bristol-Myers Squibb 505 millió dollárért szerezte meg az Adnexus Therapeutics-et, s tette rá ezúttal a kezét egy kísérleti fázisban lévő rákgyógyszerre, míg a Merck & Co. a NovaCardia 350 millió dollárért történt felvásárlásával lett a gazdája egy, a kutatások végső fázisában lévő kardiovaszkuláris gyógyszernek. Marketingpirula

Mégis a Richter nyerte a pert A Richter Gedeon Rt. alendronát hatóanyagú készítményével kapcsolatos szabadalombitorlási perben a Fővárosi Ítélőtábla – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – jogerősen megsemmisítette az MSD szabadalmát, a Fővárosi Bíróság pedig elrendelte az ideiglenes intézkedés feloldását. A Richter Gedeon Rt. (RG) 2005. április 1-jén vezette be a magyar piacra alendronát hatóanyagú, csontritkulás elleni készítményét, mely a Merck and Co. Inc. (Merck) és az MSD Magyarország Kft. által forgalmazott készítményének generikus megfelelője. Az RG a hatóanyagot független eljárással gyártja, amelynek szabadalmaztatását kérte. A külföldi döntéseket is figyelembe véve az RG úgy ítélte meg, hogy a Merck and Co. Inc. termékszabadalma nem rendelkezett a törvényes feltételekkel, ezért a társaság 2003-ban kérte ennek megsemmisítését. Az Egyesült Királyságban ugyanis 2003-ban, Németországban pedig 2004-ben szintén az újdonság hiánya miatt már megsemmisítették a Merck termékszabadalmát, vagy az önként lemondott az oltalomról. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2004. november 24-én kelt határozatával itthon is megsemmisítette a Merck and Co. Inc. szabadalmát az újdonság hiányára hivatkozva.

A magyar orvosok többsége vélhetően támogatná, ha páciense több és korrekt információhoz jutna kezelési lehetőségeiről - akár közvetlenül a gyógyszergyártóktól. Ennek a betegszervezetek is örülnének, és a szaktárca is erősítené a tájékoztatottság javítását. Ezért furcsa, hogy bár senkinek sem érdeke, a betegek többsége mégis információhiány-szindrómában szenved. "Az európai törvények olyan irányba hatnak, hogy a páciensek nem ismerik meg kellőképpen az egészségügyi fejlesztések eredményeit" - röviden így jellemezte Per Wold-Olsen, a Merck and Co. Inc. Humán-egészségügyi Divíziójának európai, közel-keleti és afrikai elnöke az információhiány-szindrómát. Lapunkban (Medical Tribune 2004. október 7.) is ismertetett cikkében a szerző kifogásolja, hogy a gyógyszergyárak vényköteles termékeikről Európában nem tájékoztathatják közvetlenül a fogyasztókat. Ne titkolózzunk! Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy látja, mielőbb fel kellene számolni az információhiány-szindróma kialakulását elősegítő tényezőket. Semmi értelme, hogy a beteget "sötétségben" hagyjuk, titkolózzunk előtte, fetisizáljuk a "tudást" - vélekedik Székely Krisztina. Szerinte javítaná az egészségkultúra általános színvonalát, ha a páciensek hozzáférnének minden őket érintő és érdeklő információhoz, ha tájékozottak lennének, mert ezzel olyan problémák is kivédhetők, mint a  gyógyszerszedés indokolatlan abbahagyása vagy a gyógyszermérgezések. Nagyon fontos követelmény azonban a korrektség, ezért a beteginformálásnak a jogszabályokban és a gyakorlatban is úgy kell működnie, hogy kizárható legyen az etikátlan reklám, illetve a félrevezető tájékoztatás.